Nem egészen 6 hét van a verseny kezdetéig, egyre gyorsabban telnek a napok, sűrűsödnek az események, egyre nagyobb a várakozás. Mondhatni, mostanság kijutott a jóból.
Marketing tevékenységünket múlt héten bontakoztattuk ki igazán, nagyon sok vállalkozást, céget kerestünk fel szponzoráció illetve adományozás végett. Jelentős eredményünk az Állomás Patikával való szerződés megkötése. A vasútállomás melletti gyógyszertár lett ugyanis a csapat egészségügyi főtámogatója. 4 fős csapatunk teljes oltás illetve gyógyszerszükségletét a Horváth Csaba által vezetett soproni vállalkozás finanszírozza, ezen felül 100.000 forint értékben a mi közvetítésünkkel afrikai szegényeknek juttat el gyógyszereket illetve vitaminokat. Azt hiszem, ez példaértékű egy helyi vállalkozótól.
Telefonáltunk, e-maileket küldtünk, személyesen felkerestünk cégvezetőket, tulajdonosokat. Autóalkatrészeket rendeltünk különböző helyekről „bamakos” kedvezménnyel. Platót újíttattuk fel, homokfúvást végeztettünk, vázat csináltattunk, majd újrafestettük. Bősárkányban babakocsi záras ponyvát rendeltünk, Sopronban CB rádiót szereltettünk be, illetve szereltetjük meg. CB-s Feri bácsi nagyon nagy arc. Ő ugyanis a UniversiTeam rádió- és elektrotechnikai menedzsere. Megkérdeztük tőle, lenne-e a csapat technikai támogatója, mi ezért cserébe megjelenést biztosítunk. Erre Ő azt válaszolta, hogy neki erre nincs szüksége, elvégre már több mint 40 éve benne van a szakmában, mindenki ismeri, 2 megyében azonnal hozzáfordulnak, ha rádióstechnikával kapcsolatos probléma merül fel. De természetesen lesz a csapat támogatója, ez nem is kérdés. Respekt CB-s Feri bácsinak, még egy antennát is kaptunk tőle. Mondtuk neki, szívesen letesztelnénk a rádiót a helyszínen. Semmi akadálya - mondta - felment a taxisok csatornájára, és azonnal bejelentkezett az ügyeletes diszpécsernek: „Bagoly, itt veréb! CB-s Feri a vonalban! Hallasz? Kérlek, válaszolj! CB-s Feri vagyok!” És a lehető legtermészetesebb módon a diszpécser azonnal visszaköszönt, üdvözölte CB-s Feri bácsit, és közölte vele, hogy tisztán hallja. Egy kicsit még beszélgettek, végül elköszöntek egymástól. Szokták mondani, a rutin meg az évek.
A plató ponyvához való vázát Sopronban csináltattuk egy helyi vállalkozónál, nem is volt vele probléma, a végén azonban meglehetősen komikus helyzet állt elő: a cég tulajdonosa egy figyelmeztető lapot íratott alá Tibi csapattársammal, miszerint a platóra épített váz nem funkcionál bukócsőként, és a sivatagban való esetleges borulás esetén ők semmiféle felelősséget nem vállalnak értünk illetve az autóért. A krumplileves, az legyen krumplileves. - ahogy azt már Kádár elvtárs korábban kinyilatkoztatta. És milyen igaza volt… Mi sem akarjuk másra használni. Sebaj. Adományként kaptunk például egy alsóneművel foglalkozó soproni bolttól cérna illetve tű szettet. Az önzetlenül adományozó tulajdonosnő azonban nem íratott alá velünk semmi olyat, hogy ha mi a kiszállított tűkkel a HIV- vírust terjesztjük, őt azért felelősség a későbbiekben nem terheli. Mindenki maga eldöntheti, hogy előbbi vállalkozó volt elővigyázatos vagy utóbbi elővigyázatlan.
Az viszont mindenképpen leszögezhető, hogy Sopronban vannak olyan emberek, vállalkozások, akik egyetértenek a projekt szellemiségével, és hajlandóak anyagi, szolgáltatás illetve eszköztermészetű javakkal támogatni nem csak csapatunkat, hanem a fekete kontinens szegény rétegeit is. Azon dolgozunk, hogy minél szélesebb legyen ez a kör. Reméljük, sikerrel.
