Most Etin volt a sor, ő mesélte el az elmúlt két nap történéseit.
A szerda esti ásás és dupla defekt után úgy döntött a csapat, hogy nincs értelme tovább menni a sötétben és a Hungaricum Teammel letáboroztak a sivatag közepén. Miután reggel felkeltek beütötték a GPS-be a koordinátákat és elindultak tovább a verseny útvonalon. Sokáig teljesen elhagyatott területen haladtak. Csak néha találtak 1-2 kisebb települést, ezek mindegyikén csak pár ember lakott. Mivel nem volt pótkerekük, mindenképpen keresniük kellett egy nagyobb várost, ahol megjavítják a gumijukat.
Útjuk során elérték Tazzarine-t, ami egy elég nagy város. Ott sikerült megjavíttatni a kerekeket, vettek gázolajat, vizet és élelmiszert is. Itt érte őket egy kellemetlen meglepetés, ami aztán mégis megmutatta, hogy igaz a mondás: “Jó tett helyébe jót várj!” A csapat észre vette, hogy valahol elveszett az emelőjük. Vagy leesett az autóról, vagy az egyik mentésnél homok alá került és nem vették észre, hogy ott maradt. Tazzarine-ben venni akartak egy új emelőt, de a Hungaricum Team meglepte őket egyel. Azt mondták ez a legkevesebb. Köszönjük fiúk!!! Találtak internet elérést is, de az olyan lassú volt, hogy nem tudtak sem képet, sem emailt küldeni.
Miután az esti cél elérhetetlen messzeségben volt, a Hungaricumosokkal úgy döntöttek, hogy aszfalt úton folytatják tovább, hogy beérjék a többi csapatot. Éjszakára Agadirba érkeztek. Itt egy szállodában szálltak meg, ahol több nap után először sikerült zuhanyozniuk. Eddig nem gondolták volna, hogy ennyire tudnak örülni egy kis víznek. 
Sikerült normális internet kapcsolatot találniuk - innen küldték a délután feltöltött képeket - és végre kipihenhették magukat.
Reggel tovább indultak a mai cél, Semara felé. Az útjuk sima volt, végig aszfalton haladtak. A nap folyamán sokszor kellett megállniuk ellenőrző pontokon, ahol felfegyverzett katonák és szöges útakadályok fogadták őket. Az egyik csapat rá is futott egy ilyen akadályra, mert nem vették észre. Igazából minden ilyen ellenőrző ponton simán átjutottak. Kitöltötték és odaadták a kért papírokat és mehettek tovább.
Az elmúlt két napban teljesen egyedül autóztak a Hungaricum Teammel, nem találkoztak senkivel a mezőnyből, a CB rádión sem hallottak magyar hangokat. Ma késő délután elérték a tábort. Az út utolsó szakaszán már hallották a többi csapat rádió beszélgetéseit és a táborban találkoztak is velük. A városban vásároltak üzemanyagot, élelmiszert és vizet is. Ez utóbbiból a következő négy napban nem tudnak majd szerezni.
Az esti telefonbeszélgetésünk idején éppen egy homokvihar kezdődött, úgyhogy a csapat az autóban várja, hogy az elcsendesedjen.
Mivel mára utolérték a mezőnyt, holnap reggel megint nekiállhatnak a feladatok megoldásának és a pontok gyűjtögetésének.
