Tegnap este már Nyugat-Szaharát elhagyva hívtak fel a skacok. Ez sem volt egy hosszú beszélgetés. Spórolunk…
A hazafelé vezető út, már kevesebb izgalmat rejt, mint az odaút, úgyhogy megbeszéltem velük, hogy kevesebbet telefonálunk. Kicsit spórolni kell, mert már nem sok pénz maradt a műholdas telefon feltöltő kártyáján. Igaz, most már egyre jobb a mobiltelefonok elérhetősége is. Ha nem marad más, akkor arról beszélünk majd.
Szóval azt mesélték, hogy Mauritániában csak elég lassan tudtak haladni, mert lépten-nyomon katonai ellenőrző pontoknál kellett megállniuk. Ott és Nyugat-Szaharában még nagyon meleg volt, végig lehúzott ablakkal közlekedtek. Tegnap Marokkóban viszont már előkerültek a hosszú nadrágok és az ablakok is felhúzva maradtak.
Az éjszakát Dakhlában töltötték egy elég olcsó motelben. Olcsó húsnak híg a leve - tartja a mondás és ez most beigazolódott. Az 5 eurós szoba egyáltalán nem volt tisztának nevezhető. Aztán reggel András kipróbálta, hogy dolgoznak a marokkói borbélyok és megszabadult a hajától és arcszőrzetétől.
Azt mondták, hogy amennyire lehet sietnek hazafelé. Én javasoltam nekik, hogy ha már ott vannak Marokkóban, akkor ki ne hagyják, hogy megnézik Marrakech-t és Fez-t.
Arról is beszéltünk, hogy hazafelé esetleg egy hosszabb hajóutat iktatnak be és nem Spanyolország, hanem Franciaország, vagy az olaszországi Genova felé veszik az irányt és csak onnan folytatják országúton a hazautat. Ezzel számításaik szerint spórolhatnak egy kicsit az üzemanyag költségeken. Én megígértem nekik, hogy keresek ilyen járatokat. Ez nem volt valami könnyű feladat, mert ezeknek a cégeknek vagy spanyol vagy francia nyelvű weboldaluk van. Ráadásul a marokkói társaságok nem sietik el a dolgokat és még mindig csak a tavalyi menetrend érhető el a honlapjukon.
Azért sikerült találni egy-egy hajót Tangerből Genovába és Sétebe. Az infókat elküldtem nekik, majd meglátjuk melyiket választják.
Meszjár András kedden ismét beszámolt az utóbbi napok eseményeiről a Corvinus Rádióban. Ez a beszélgetés meghallgatható ITT.
