Az első, bemelegítő nap után egyből egy három napos maratoni szakasz következett a versenyen. Itt nem voltak kijelölt pihenőhelyek. Mindenki maga dönthette el, hogy beiktat-e pihenőt mielőtt elérné Afrikát, vagy nem.
A szombat éjszakát Bresciaban töltötte a csapat, majd miután reggel megkapták a következő három nap feladatait, útnak indultak, hogy teljesítsék a 2600 kilométeres szakaszt, aminek végén szerdán reggel 7 órára Merzougaba kell érkezniük. Közben a kedd éjszakát a Földközi-tengeren kompon töltik majd. A hajón tudnak majd egy kicsit pihenni, hogy legyen erejük az igazán komoly afrikai szakaszokhoz.
Vasárnap reggel ismét a feladatok megoldásával indult a nap, de miután az Alpok egyik hegyi utját nem takarították le és másfél méteres hóakadályokba ütköztek a csapatok, a mieink is úgy döntöttek, hogy nem vállalják a több, mint 100 kilométeres hegyi kitérőt, hogy elérjék a kiírt pontokat, hanem Franciaország felé veszik az irányt, hiszen hétfőn estére már a spanyolországi Almeriaban kell lenniük, hogy az éjfélkor induló komppal átkeljenek a fekete kontinensre.
A hosszú, monoton autózást csak a sofőrcserék szakították meg. A srácok nem akarták megtörni a lendületet, ezért meg sem álltak a szervezők által javasolt pihenőhelyen Montpellier-ben, hanem folytatták az útjukat dél felé. Miután elhagyták Barcelonát, már erőt vett rajtuk a fáradtság, úgyhogy az autópályáról letérve sátrat vertek.
Az ébredés után nekivágtak az amleriai kikötőig hátralévő 700 kilométeres távnak. Az út eseménytelenül telt, az autó jól bírta a terhelést. A kikötőbe hétfőn este nyolc óra körül érkezett a csapat. Megpróbáltak internet elérést találni, hogy tudjanak élménybeszámolót és képeket küldeni, de ez nem jött össze, úgyhogy gyorsan megvették a jegyeket a kompra, aztán irány Afrika!
