Első kézből még nem kaptunk információkat a célba érésről és az azt követő rendezvényekről, ezért a Bud Spencer Bamako Team blogjából idézzük a mali-magyar barátságos futball mérkőzésről szóló részt.
“Irány a medence, egy kis felüdülésre vágytunk. Annyira jó volt a vízben ázni, hogy már nem volt kedvem elmenni a ma délutánra beígért mali-magyar barátságos meccsre. Végül Lukács addig nyaggatott, amíg beadtam a derekam. Mivel kocsink már nem volt, így az iskolaigazgató kocsijába pattantunk be. Mr. Traoré a neve, és egy nagyon szimpatikus, kedves úriember. Vagy 10-15km-t utaztunk a város legszegényebb részébe, míg meg nem érkeztünk a focipályához. Egy földes, homokos, itt-ott bazi nagy sziklák, kövek, és természetesen hepehupás. A kapuk falécekből összeállítva, rajta nem tudom miből készült háló. A téren több száz gyerek, mali és magyar papírzászlókat lobogtatva, hangfalak, afrikai zene, egy sátor, alatta székek, mint egy páholy. Hihetetlen volt, egyáltalán nem számítottunk ilyen fogadtatásra, ott volt az egész iskola, és természetesen a többi helyi is. Szóval komoly körítés volt, ilyenben még sosem volt részem. Nehezen akart összeállni a csapat, egy ember még hiányzott, így egy helyi beállt közénk. A társaság nagy részének fogalma sem volt a fociról, labdával csak elvétve találkoztak, mert ha feléjük is gurult, akkor sem feltétlen találták el. De fogjuk a pálya hibájára. Azért volt egy-két egész ügyes ember is, pl. kapusunk volt csapatunk legjobbja, bravúros védéseket mutatott be, igaz, elég komoly csapatokban védett korábban. Sajna a nevére már nem emlékszem, mint ahogy a többiekére sem. Bocsánat mindenkitől. Szóval labda túl sokat nem volt nálunk, a helyi erők lényegesen jobbak voltak. Én voltam az egy szem csatár, és rendszeresen elfejeltem a nálam magasabb védők elől a labdát(csapattársaim tudják, hogy nálam ez nagy szó), tehát a helyiek képességeit ezzel be is mutattam. Kevésbé falábúak mint mi, de nem sokkal.
Végül mindkét félidőben kaptunk egy gólt, rúgni sajna egyet sem tudtunk, így 2-0-ra kikaptunk. A végére teljesen kiszáradtam és a tüdőmet is kiköptem, nagyon örültem, hogy végre vége. Úgyhogy túl vagyok az idei első edzőmeccsen. Krisz, ha kíváncsi vagy a teljesítményemre, akkor nézd légy szíves holnap este a mali országos csatornát, ugyanis ott leadják a meccset, mint kiderült Traoré-val folytatott beszélgetésből. Azért ha bejelentkezik értem a Timbuktu Stars, akkor légy szíves ne adjatok el!”
